Mint azt az előző postomban már említettem, ma adventi koszorú készítő party volt nálunk. Barátnőmmel minden évben közösen készítjük a koszorúinkat, jellemzően az utolsó pillanatban. Már tavaly jelentkezett egy nagyon kedves közös ismerős, hogy legközelebb őt se hagyjuk ki. Gondoltam, hogy valóban miért is ne bővíthetnénk ki a teljes kankalinos csapatra ezt a hagyományt, de sajnos 2 család nem tudott eljönni gyerekbetegség, vagy munka miatt, amit nagyon sajnálunk.
Kankalin baráti körünkről csak annyit mondanék, hogy ez a kis csapat kb 10-12 éve jár össze. A gyerekeink általános iskolába jártak egy osztályba, ahol nagyon jó osztályközösség került össze, nem csak a gyerekek szintjén, de a szülői közösség szintjén is. Osztálykirándulásainkon, osztály programokon nemcsak a teljes osztálylétszám, de a szülők is részt vettek, 90%-os részvételi arányban. Nos ebből a közösségből tevődött ki a mi kis csapatunk. Évek óta együtt szilveszterezünk, farsangolunk, stb. Van jelszavunk is: "A kankalin sötétben virágzik" (Keménykalap és krumpliorr, ha esetleg valakinek nem ugrana be)
A koszorú készítés után palacsintáztunk. Kb 200 db palacsinta sült. Én ugye paleós palacsintát ettem, amit megkóstolt az egyik gluténérzékeny gyerkőc is (gyerkőc?!?! 18 éves!), és neki is nagyon ízlett.
Az elkészült koszorúk:
Egyenként:
Szemből:
Oldalról:
Oldalról:
Szemből:
Ez egy rögtönzött darab, amit a legkisebb gyermek akart elkészítni, és erre nem lett gyertya vásárolva, szóval háztartási gyertyával oldottuk meg a helyzetet.
Ő a mienk:
Részletek:
(a borostyán elmaradhatatlan elem)
Ég a gyertya ég:
Nos a mai napunk is eredményesen telt.