Ömlesztve

Kedveskéim!
Elég régen postoltam utoljára, aminek persze van több oka is.
Először is, igazából sok mutogatni valót nem produkáltam (konkrétan semmit), szomorú dolgokról pedig a történés idejében nem nagyon volt kedvem írni, most is csak megemlítem.
A néhány bejegyzéssel korábban bemutatott új cicánkat sajnos az első terepszemléjén baleset érte. Elütötte egy autó. Persze volt nagy sírás-rívás, bánatosak voltunk, elhatároztuk, hogy nem lesz több cica. Mi eddig minden cicánknak megadtuk azt a szabadságot, amit igényelt, ezért soha nem voltak a lakásba zárva, Ha beakartak jönni, beengedtük őket, ha ki akartak menni, akkor kiengedtük. De persze ennek megvannak a veszélyei, mérget ehetnek, elütheti őket egy autó, összeverekedhetnek más cicákkal stb. Így hát úgy éreztük, nem kockáztathatjuk, hogy egy újabb cicával történjen valami. Ez volt egy csütörtöki napon. Majd pénteken, amikor a kollégákkal épp az ebédből indultunk vissza az irodába, irtózatos nyávogásra figyeltünk fel, egy bokor alól. Egy ici-pici kiscicát találtam, a szemei begyulladva, a csipától teljesen össze voltak ragadva a szemei. Vívódtam egy kicsit, mert ugye az elhatározás, de végül úgy éreztem, nem hagyhatom sorsára, és haza hoztam. Állatorvoshoz vittük, vettünk neki cicatej pótló tápszert, cumit, mert hát biztos szopizna még, de végül kiderült, hogy a cica nagyon is életre való, a cumira egyáltalán nem volt szükség, ugyan lafatyolja(ta) a tejecskét is, de sokkal többre tartja a pástétomot, szaftos cica kaját. A szemébe naponta 4-5 ször csepegtetni kell, de egyébként teljesen egészséges. Gyakorlatilag az első pillanattól kezdve az almot használja, nem történt eddig baleset. Ügyes kiscica. Nagyon igényli a közelségünket, Szeret az ölünkben lenni.

Jók a fogai, mint látható :-)

Néha (sűrűn) olyan gyors, hogy fényképezni sem lehet

 Szeret a hajgumimmal játszani, (és ha elfárad azzal aludni)

 3 hete van nálunk, és az egész családot meghódította. Nyuszi még féltékeny rá kicsit, de reméljük összeszoknak. Kutyustól először pánikolt de rájött, hogy nem bántja.

Persze ebben a szép időben kertészkedtem is. Ami ijesztő, hogy a tavaszi virágzás érdekében eldugdosott virághagymák egy része kibújt. Megtévesztette őket a jó idő. Remélem az előbb utóbb megérkező fagyok nem teszik tönkre a hagymákat.

Árvácskáim gyönyörűen virágzanak:

A mézvirág is szépen helyre jött a kánikula után kicsit vissza vagdostam, és azóta folyamatosan virágzik:

 Sőt szórta a magját máshova is, olyan helyen is virágzik, ahol az ember nem is gondolná.

A takaró varrásával kissé lassan haladtam hátráltatott a féltékeny nyuszi lelkének ápolása, és egyéb háziasszonyi teendők.
A Nyuszi valamiért imádja ezt a takarót, ha kiterítem a parkettán, hogy igazítgassam, egyből eufólikus örömmel rohan rá. Ma amikor a szegés miatt terítettem ki, rá is telepedett, és nehezen lehetett letuszkolni róla.

Valamiért meg van győződve róla hogy ezt az ő kedvéért csinálom.

De végül elkészült a takaró. Holnap kedvezőbb fényviszonyok között majd készítek jobb képet is:

Nekem tetszik ( a nyuszinak is) de örülök, hogy végre elkészült. Ágy még nincs meg hozzá, ma délután éppen ez ügyben kóvályogtunk a csajokkal, ki is lett választva egy, már csak meg kell venni.

És azután jön a szoba átalakítás!!!!!!!!!!!!!!!