péntek

Nyaralás Pugliában

Régen jelentkeztem. Nem igazán történik semmi olyan, amit érdemes lenne a közérdemű elé tárni.
Nagyjából semmilyen kézműves dolgot nem művelek. Ami még esetleg érdeklődésre tarthat számot, az az utazás. 
Nyár elején Puglia tartományban voltunk Olaszországban (mert oda volt olcsó repülőjegy, és nekem határidőig felhasználandó bónuszom volt) Így esett a választás Bari-ra. Ez - a könnyebb betájolás érdekében mondom - a csizma sarka és a sarkantyúja közötti terület. Előzetes érdeklődés után úgy döntöttem, hogy nem Bariban lesz a főhadiszállás, hanem Monopoliban. A helyszínre érve ezt a döntést nem bántam meg. Illetve részben igen, de végül is jó volt ez így, ahogy adódott. Bari elég nagy város, Óvárosi résszel, nagy forgalommal, lüktető élettel, nem igazán a pihenés helyszíne, viszont minden innen indul, és ide érkezik. Mármint a vonatok, mivel nem akartunk kocsit bérelni anyagi okok miatt, ezért vonattal kellett mennünk minenhova. Ehhez Monopoliból bevonatoztunk Bariba, ott felszálltunk pl. az Alberobelloba induló vonatra. Végül túl sokat nem kirándultunk, mert nagyon meleg volt, és inkább strandoltunk.
Aznap, amikor megérkeztünk eléggé lógott az eső lába, ami végül nem következett be, épphogy csak megmutatta magát. A szállás városába érve Monopoliban inkább a szél fújt csak, és hullámzott a tenger. Monopoli sem kifejezetten kis falucska, de nem akkora, mint Bari. Bűbájos óvárossal. 
A szállásunk a tengertől 5 percnyire volt. Hatalmas lakás nagy teraszokkal , nagy konyhával, nagy nappalival, nagy hálószobákkal, és hatalmas fürdőszobával. Tökéletes volt. Egy ház 2. (legfelső) emeletén gyakorlatilag 3 utcára néző erkélyekkel. A ház utca szintjén zöldséges, ahol öklömnyi édes fügéket árultak többek között. Az első dolgunk volt 1 kg fügét venni. Onnantól kezdve az eladó akkor is hangos ciao-val köszöntött bennünket, hacsak az utcán elsétáltunk a bolt előtt. És ez a barátságos légkör az egész városra jellemző volt. Idegenek segítettek a férjemnek a cigaretta automata használatában: nem tudták, hogy miért nem kapják meg a bagót, már többen ácsorogtak mögöttük, az egyik oda adta a személyi igazolványát, ugyanis az kellett hozzá, hogy igazolja 18 év feletti a vásárló. És hasonló számtalan gesztus tette emlékezetessé a nyaralást. Az utazás előtt olyan információkat olvastam, hogy nem nagyon beszélnek az ottaniak angolul. Gondoltuk, ez nekünk nem lesz akadály, akkor majd kézzel lábbal, de elmutogatjuk, mit akarunk. Erre végül alig volt szükség, mert nagyon sokan, és nagyon jól beszéltek angolul. Az étteremben - ahova első nap betévedtünk, és onnantól kezdve törzsvendégek lettünk - például elmagyaráztuk, hogy egyszer Rómában ettünk egy ételt, és megkérdeztük, hogy nekik van e olyan kajájuk. Nem volt, de a pincér megfőzette a szakáccsal. Nagyon barátságosak. A pályaudvaron épp közelítettem egy vasutas kinézetű emberhez, hogy útba igazítást kérjek a vágányok közt, szinte kitépte a kezemből a jegyet, szaladt előre, és magyarázta, hogy ott le, a 13 vágánynál fel, és ott a vonat, de siessünk, mert mindjárt indul.
Szóval ennyi ömlengés után mutatok néhány képet:
A Balaton felül nézetből

Polignano a mare 
Alberobello


Polignano a Mare

Alberobello

Monopoli

Polignano a Mare

Monopoli

Trullók

Polignano a Mare


Monopoli (kilátás az erkélyről)

Monoploi

Monopoli

Alberobello trullók

Monopoli

Alberobello

Monopoli

Bari

Polignano a Mare

Monopoli

Polignano a Mare

Monopoli

Polignano a Mare

Bari

Monopoli kilátás az erkélyről panoráma

Alberobello

Alberrobello
A képek nem igazán sorrendben vannak, de valahogy így keverte a blogger 

Nincsenek megjegyzések: