Közös varrás: két újabb blokk

Újabb 2 blokkal hoztam be a lemaradásomat (MÁR CSAK 1 VAN!!!) :-)
Nem állítom, hogy a legszebbek, de örülök, hogy egyáltalán elhatározásra jutottam, a blokk mintájával kapcsolatban. Mindkettőt megelőzött egy-egy sikertelen próbálkozás, tehát részemről megalkudtam magammal abban, hogy ez épp megfelel a célnak.
Nos a két elmaradt kiadott feladat egyike az íves varrás valamely fajtája. Itt szóba jöhetett volna az almacsutka, a részeg ember lépése, a kagyló... nem sorolom. Első próbálkozásom a kagyló minta egy verziója lett volna, ami a kagyló minta hosszanti felezésével adta volna ki a minta legkisebb egységét, és ezzel 3 szín használatával egyfajta szélforgó mintát adott volna ki a blokkban. de a szabásnál nem figyeltem eléggé, és a kiszabott egységek közt 2-2 db-ot úgy szabtam ki, ami a tükörképe lett annak, amire szükségem lett volna. Mérgemben az asztalhoz vágtam, és ott hagytam. Nagyon úgy nézett ki, hogy tegnap ennyiben is marad a varrás. Végül nem így lett,  de arra már nem tudtam rávenni magamat, hogy a már megkezdett munkát fejezzem be. Helyette gondoltam applikálok. Ez volt ugyanis a másik feladat. Meg is varrtam egy elég naív kis virág mintát, de nem nagyon tetszett. Maga a kép kompozíciójával volt bajom a kész munka láttán. Hát igen nem vagyok egyszerű!
Végül némi netes ötlet keresést követően megvarrtam ezt:

Kicsit csaltam, mert a mintát először géppel körben rávarrtam a blokk alapjára, és behajtás nélkül, pelenka öltéssel körbe varrtam kézzel. Miközben a hímző cérnáim közt guberáltam, rátaláltam egy arany hímző szálra, amit még soha nem is használtam. Gondoltam, milyen jól passzolna a rátét minta barnájához. Ezt az elhatározásomat a varrás közben meg is bántam, mert nem egyszerű ezzel a fémszálas hímzőszállal varrni, de végül megvarrtam. A mintát én alkottam először négyrét hajtott, majd átlóban ismét összehajtott papír segítségével. (túl egyszerű lett volna a netről már kész mintát lelesni)
Miután ezzel készen lettem, eldöntöttem, hogy ha nem is részeg ember lépését, de annak egy tovább fejlesztett verzióját fogom megvarrni ívesnek.
Végül ez lett belőle:

Talán nem ártott volna több sugár annak a napnak, de ez már így marad!

Képek továbbra is szkenner segítségével készültek.

Ma ebéd készítés volt a kreatív tevékenységem.
A desszert egy újabb példája csökönyös természetemnek, miszerint még véletlenül sem tartom magam egy adott recepthez (lásd lentebb) /mintához (lásd fentebb) viszont jól sült el.
Sajnos a sütit nem lehet beszkennelni, úgyhogy kép később várható, ha kinyerem őket a fényképezőgépből.

Az utóbbi időben vásárlásom során nagyban befolyásolja hogy mit veszek meg, az, hogy éppen mi van leakciózva. Ezen a héten többek között a tehéntúró, és a mascarpone volt akciós. Ma miközben a hús vidáman sült a sütőben leültem a gép elé, a Mindmegette részletes receptkeresőjébe beütöttem, hogy olyan receptet keresek, aminek a túró, és a mascarpone a fő alkotó része, és találtam is egy nagyon jó kis receptet. A rizikó, és az izgalom fokozásának érdekében az összetevők arányát véletlenül sem tartottam be.

Tehát a recept:
Mascarponés túrós süti
Hozzávalók:
a tésztához:
20 dkg liszt
7 dkg cukor
1 mk sütőpor
7 dkg margarin
2 tojás (az eredeti recept 1 tojást ír, de nekem csak kis tojásaim voltak itthon, és 1 tojással a tészta nem állt volna össze)
A töltelékhez:
3 tojás,
25 dkg mascarpone, (az eredeti recept 50 dkg mascarponét ír)
50 dkg túró,(az eredeti recept 25 dkg túrót ír)
1 kis pohár tejföl
15 dkg cukor,
2 csomag vaniliás cukor,
2 ek liszt
1-1 púpozott evőkanálnyi kandírozott citrom, és narancshéj (bolti) (az eredeti recept tetszőleges aszalt gyümölcsöt ír)

Az én általam preferált receptek legfőbb ismérve, hogy ne kelljen sok edényt elmosatlanítani az elkészítése során. Ez a recept teljesen megfelel ennek a kritériumnak. Gyakorlatilag egyetlen egy keverő tálat, 1 villát, és a sütő formát + a kezemet koszoltam össze, és a süti összeállítása tényleg néhány perc volt.
A tésztának való anyagokat össze kell gyúrni, és egy sütőforma aljára simítani úgy, hogy 3-4 cm perem is képződjön, ebbe bele kell önteni a tölteléknek való anyagokat összekeverve, és 45 perc alatt 190 fokon megsütni.
Ezt én úgy kiviteleztem, hogy a keverő tálban összegyúrtam a tésztához valókat, a munkalapra kiterítettem a sütőpapírt, ami a forma piszkolódásának minimalizálása éredekében kellett, de jó szolgálatot tett abban is, hogy ne kelljen nyújtófát, és nyújtódeszkát használnom. Majd ezen a tenyeremmel szétnyomkodtam, lapítottam a tésztát a kapcsos tortaformám méretének 3-4 cm-s túlméretezésével, majd sütőpapírostól beleemeltem a sütőformába a tésztát. Beleigazgattam, ahol a perem méretén igazítani kellett, ott igazítottam (értsd: ujjammal nyomkodtam, lapítgattam, huzigáltam). Fogtam a keverő tálat, amit a tészta összeállításánál is használtam, elmosás nélkül beleszórtam az összes hozzávalót a töltelékhez, és egy villával összekavartam az egészet, majd beleöntöttem a nyers tészta alapra a formába. Ment a sütőbe, én felvettem a hőfokot 200-220 fokra, és szépen megsült 45 perc alatt.
Az íze isteni! El tudok még benne képzelni töménytelen mennyiségű reszelt narancs, citromhéjat is, de így is nagyon finom, és a belefektetett munkát sokszorosan honorálta.
Ajánlom mindenkinek akár az én verziómat, akár az eredeti verziót.