Az utóbbi időben sajnos azt tapasztaltam, hogy az apróbb betűvel írt dolgokat nem tudtam már elolvasni. Viccesen azt mondogattam mindenkinek, hogy a szemem jó, csak a karom rövid.
A karomhoz ugye nem tudtam hozzá toldani, nem maradt más lehetőség, mint a szemüveg
Még szokjuk egymást.
6 megjegyzés:
Remélem hamar megszokod. Én még tudok olvasni szemüveg nélkül, de a kézi varráshoz már felveszem....
Tudom, hogy szokatlan....így voltam én is a kezdetekkor. Eleinte csak közelre kellett, aztán már a vezetéshez is....és eljutottam oda, hogy multifokális szemüveget hordok reggeltől estig.....na, ezt kellett csak igazán megszokni!Sok türelmet és sikert hozzá! :)
:-) Tartok tőle, hogy a folyamat visszafordíthatatlan.
Ancsám! A szemüveg öltöztet, még szebb leszel tőle! :-) Én meg ott tartok, hogy két év alatt csökkent a dioptriám száma, ezért kellett újat csináltatnom.
A jégcsillagos takaród meg igen szép lesz - bár eddig is nagyon tetszett. Nem hiába a kézi tűzésnek párja nincs!
Megnézlek egyszer hogyan nézel ki szemüveggel.
A talpig szemüvegben, az a legjobb, hiszen öltöztet.
Nekem most másfajta látási gondjaim vannak, sajna.
Az IQ szintemen sokat lendített az okuláré, ha szebbnek nem is, de legalább okosabbnak látszom tőle. (főleg, mikor felnézek a papírokról, és megszédülök a távolabbi látványtól)
Saci! voltam nemrég egy gépi szabad tűzéses tanfolyamon, nagyon tetszett, sajnos itthon még nem tudtam gyakorolni, de azért tényleg más kézzel varrni, ebbe szerintem sokkal több szeretet varródik bele, mint a gépibe.
Megjegyzés küldése