Tavasz

Elnézést kérek azoktól az olvasóimtól, akik kitartóan látogatják a blogomat, de sajnos családi vonatkozásban olyan szinten vagyok leterhelve, hogy nemhogy a blogra, de olyan tevékenységekre sem tudok időt és energiát keríteni, amiket a blogon közzé tehetnék.

Sajnos a hónapok óta tartó erőfeszítéseink ellenére édesapám bal lábát amputálni kellett. Az idei időszak nagyjából arról szólt, hogy Őt vittük orvoshoz, látogattuk a kórházban, ápoltuk, segítettünk, ahol tudtunk. Végül sajnos a beültetett műeret nem fogadta be a szervezete, szóval a múlt héten egymást követő 3 napon 3 műtéten esett át.
Most a lábadozás időszakában szépen gyógyulnak a sebei. Lassan elhagyhatja a kórházat, azonban akkor sem jöhet haza, mert rehabilitációra lesz szükség.
Közben anyukámmal is egészségügyi problémák adódtak, amit Ő az apura való tekintettel háttérbe szorított minden tiltakozásunk ellenére. Végül nagy nehezen sikerült elérni, hogy holnap után szürke hályog műtéten átessen. (2 műtéti időpontot mondott le, szóval még nem végleges tényként kezelem a dolgot) De itt is van más is: derék fájdalom, ezzel kapcsolatban mindenféle vizsgálat, tehát lesz itt még dolgunk bőven.

Kis lélek simogatásként néhány most lőtt fotó:
Irodai orchideánk aktiválta magát:

 Szintén munkahelyi kép:
Fürtös gyöngyikék a bejáratnál.