Másnap egy olyan úti célt vettünk irányba, amit a férjem nem is annyira szeretett volna, de én erőltettem. Végül Ő volt az, akinek annyira tetszett, hogy le sem akart jönni a hegyről.
a Zugspitze Németország legmagasabb pontja.
Mi a legkényelmesebb módját választottuk a feljutásnak, azaz felvonóval jutottunk fel az Eibsee tó partjáról induló felvonóval.
A felvonó egy teraszhoz visz,
ahonnan még át lehet (saját felelősségre) mászni a ténylegesen legmagasabb ponthoz, ami véleményem szerint (mint dilettáns hegymászó) nem veszélytelen, de azért napi szinten több száz (talán több ezer is) ember vállalkozik rá, és végül is valószínűleg nem sűrűn fordul elő baleset. Én mindenesetre kapaszkodtam az utolsó hajszálammal is, amibe csak tudtam.
A látvány lenyűgöző, az élmény fenomenális.
Mászunk:
Szűkös a hely, először meg kellett várni, hogy lejöjjenek, akik már kiélvezték a csúcsot
Nem mondhatom, hogy a madár sem jár arra, mert madarak is és emberek is voltak dögivel.
A light-os hegymászási élmény után a többszintes teraszt fedeztük fel.
A terasz egy része Németországhoz tartozik, a másik része Ausztriához
Különböző éttermek, büfék látják el a megéhezett túrázót.
Van lehetőség nyugágyakban napozni, pihenni, élvezni a pillanatot.
A terasz bővítése folyamatban van:
Ebben a hüttében ebédeltünk:
Összességében nagy élmény volt, és legközelebb sem fogok visszariadni hasonló kirándulástól.
A szállásunk München melletti külvárosban volt, így a délután fennmaradó részében Münchent próbáltuk megnézni, de mint kiderült, annál sokkal több látnivaló van ott, hogy egy fél délután alatt letudjuk. (Ezt persze gondoltuk)
München
Sajnos Münchenre nem maradt csak egy fél délután, és bevallom őszintén, hogy nem is végeztem előtanulmányokat a várossal kapcsolatban, szóval odamentünk, és néztük, amit láttunk, és amire időnk volt. Legközelebb legalább 2 napot kell majd áldozni erre a városra.
Képek:
Új városháza (belülről)
Ami kimaradt, és feltétlenül be szeretném pótolni a Nymphenburg kastély
Kedvcsináló olvasmányok
a Zugspitze Németország legmagasabb pontja.
ahonnan még át lehet (saját felelősségre) mászni a ténylegesen legmagasabb ponthoz, ami véleményem szerint (mint dilettáns hegymászó) nem veszélytelen, de azért napi szinten több száz (talán több ezer is) ember vállalkozik rá, és végül is valószínűleg nem sűrűn fordul elő baleset. Én mindenesetre kapaszkodtam az utolsó hajszálammal is, amibe csak tudtam.
A látvány lenyűgöző, az élmény fenomenális.
A csúcsot jelző kereszt a kereszt tövéből fotózva
A light-os hegymászási élmény után a többszintes teraszt fedeztük fel.
A terasz egy része Németországhoz tartozik, a másik része Ausztriához
Különböző éttermek, büfék látják el a megéhezett túrázót.
Van lehetőség nyugágyakban napozni, pihenni, élvezni a pillanatot.
A terasz bővítése folyamatban van:
Összességében nagy élmény volt, és legközelebb sem fogok visszariadni hasonló kirándulástól.
A szállásunk München melletti külvárosban volt, így a délután fennmaradó részében Münchent próbáltuk megnézni, de mint kiderült, annál sokkal több látnivaló van ott, hogy egy fél délután alatt letudjuk. (Ezt persze gondoltuk)
München
Sajnos Münchenre nem maradt csak egy fél délután, és bevallom őszintén, hogy nem is végeztem előtanulmányokat a várossal kapcsolatban, szóval odamentünk, és néztük, amit láttunk, és amire időnk volt. Legközelebb legalább 2 napot kell majd áldozni erre a városra.
Képek:
Ami kimaradt, és feltétlenül be szeretném pótolni a Nymphenburg kastély
 |
| Forrás |
.JPG)
.jpeg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése