Kicsit büszke vagyok. Na jó! Nem is olyan kicsit.
Az alábbi riportban szereplő Pepe, aki néhány éve erősen leromlott állapotban került a Noé Állatotthonba, új helyre költözött az állatotthonon belül. Kapott egy klimatizált saját szobát, saját kifutóval. Hogy miért vagyok én erre büszke? Pepe állapotának javulásában persze nem játszottam szerepet. Az új szobának komfortosabbá tételében annyiban, hogy a férjemet rávettem, hogy ajándékozzunk az állatotthonnak egy klímát (és persze szereljük is fel) Valószínűleg a blogom olvasói közül, csak a közelebbi ismerőseim, barátaim tudják, hogy az én férjem egy klímás céget vezet, és tanítja is a klíma szerelést egy középiskolában. (Ilyenkor nyáron képzelhetitek mi van. Állandóan csörög a telefon.) Na szóval, amikor a FaceBookon a Noé közzé tette a kérést, hogy valahogy dobjunk már össze egy klímára valót Pepének, átküldtem a bejegyzést a férjemnek a FB-on. Na ő nem egy napi szintű látogatója a FB-nak, ezért csak némi fáziskéséssel jutott el hozzá a megosztásom. Egyszercsak késő este robog lefele a lépcsőn, és kérdezi: Adjunk egy klímát a majomnak? Az egész család. felbolydult. Telefonáltunk a Noénak, hogy oké, adunk klímát, de csak szombaton tudja felszerelni, mert akkor van egy fél délelőttje. Persze ez nem volt akadály.
Ez persze nem is hangzik úgy, mintha én beszéltem volna rá a férjemet, de éppen ez a trükk benne. Szerintem minden asszony, de legalábbis a többség ismeri azt a jelenséget, hogy egy férfit úgy kell irányítani, hogy a férj azt gondolja, az egész az Ő ötlete. Régebbi házasságban élő nőknél ez bevett rutin. Hogy is fogalmazott a Bazi nagy görög lagziban az anya? A férj a fej, de az asszony a nyak. Arra fordítja a fejet, amerre ő akarja. Na jó, nem fényezem magam tovább. Bocs!
Szóval el is mentünk (két autóval, mert a klímás teherautóba csak két személy fér, de mindenki ott akart lenni, nem csak a család, hanem a lányok lovagjai is, és felszereltük (férj szerelte, mi segítettünk)
Ez tulajdonképpen már legalább egy hónapja volt, de valamiért csak tegnap történt meg az átköltözés. (csak zárójelben nyugtatok meg mindenkit, hogy az előző hely is klimatizált volt, tehát a meleg ellen ott is védve volt, de az nem csak Pepéé volt)
Barbi lányom bele is szerelmesedett a Noéba, azóta is jár segíteni, látogatni, vinni ezt azt, ami a kis lakóknak jól jöhet.
Szóval ez a mi kis "hőstettünk" Nem gondolom, hogy világrengető, de azt hiszem, hogy kis dolgokkal is hozzájárulhatunk nagy eredmények eléréséhez.
Az alábbi riportban szereplő Pepe, aki néhány éve erősen leromlott állapotban került a Noé Állatotthonba, új helyre költözött az állatotthonon belül. Kapott egy klimatizált saját szobát, saját kifutóval. Hogy miért vagyok én erre büszke? Pepe állapotának javulásában persze nem játszottam szerepet. Az új szobának komfortosabbá tételében annyiban, hogy a férjemet rávettem, hogy ajándékozzunk az állatotthonnak egy klímát (és persze szereljük is fel) Valószínűleg a blogom olvasói közül, csak a közelebbi ismerőseim, barátaim tudják, hogy az én férjem egy klímás céget vezet, és tanítja is a klíma szerelést egy középiskolában. (Ilyenkor nyáron képzelhetitek mi van. Állandóan csörög a telefon.) Na szóval, amikor a FaceBookon a Noé közzé tette a kérést, hogy valahogy dobjunk már össze egy klímára valót Pepének, átküldtem a bejegyzést a férjemnek a FB-on. Na ő nem egy napi szintű látogatója a FB-nak, ezért csak némi fáziskéséssel jutott el hozzá a megosztásom. Egyszercsak késő este robog lefele a lépcsőn, és kérdezi: Adjunk egy klímát a majomnak? Az egész család. felbolydult. Telefonáltunk a Noénak, hogy oké, adunk klímát, de csak szombaton tudja felszerelni, mert akkor van egy fél délelőttje. Persze ez nem volt akadály.
Ez persze nem is hangzik úgy, mintha én beszéltem volna rá a férjemet, de éppen ez a trükk benne. Szerintem minden asszony, de legalábbis a többség ismeri azt a jelenséget, hogy egy férfit úgy kell irányítani, hogy a férj azt gondolja, az egész az Ő ötlete. Régebbi házasságban élő nőknél ez bevett rutin. Hogy is fogalmazott a Bazi nagy görög lagziban az anya? A férj a fej, de az asszony a nyak. Arra fordítja a fejet, amerre ő akarja. Na jó, nem fényezem magam tovább. Bocs!
Szóval el is mentünk (két autóval, mert a klímás teherautóba csak két személy fér, de mindenki ott akart lenni, nem csak a család, hanem a lányok lovagjai is, és felszereltük (férj szerelte, mi segítettünk)
Ez tulajdonképpen már legalább egy hónapja volt, de valamiért csak tegnap történt meg az átköltözés. (csak zárójelben nyugtatok meg mindenkit, hogy az előző hely is klimatizált volt, tehát a meleg ellen ott is védve volt, de az nem csak Pepéé volt)
Barbi lányom bele is szerelmesedett a Noéba, azóta is jár segíteni, látogatni, vinni ezt azt, ami a kis lakóknak jól jöhet.
 |
| Nézzétek milyen elégedett! :-) A képre kattintva az RTL riportjához juttok! |
Szóval ez a mi kis "hőstettünk" Nem gondolom, hogy világrengető, de azt hiszem, hogy kis dolgokkal is hozzájárulhatunk nagy eredmények eléréséhez.
.JPG)
.jpeg)
.jpg)
.JPG)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése