Advent 1.

Egy tökéletes világban azt írnám pátosszal a lelkemben: Eljött az Advent első vasárnapja.
Életszerűbb azonban, ha úgy képzelitek el, hogy égnek álló hajjal, rémült arckifejezéssel azt sikoltom: Nyakunkon a Karácsony!
Azt kell, hogy mondjam, én valahol a két lelkiállapot közt leledzem. Egyszerűen nem hagyom, hogy a hétköznapok sivársága teljesen maga alá nyomjon. Még akkor is kreatívkodom, amikor éjjel kell, tennem, mert napi 9 óra munka, aztán a házimunka miatt ezt máskor nem tudom megtenni.

Most hétvégén barátokkal kreatívkodtunk. Adventi koszorúkat készítettünk Mindenki magának, vagy hozzátartozójának, én magunknak, anyukámnak, Heni lányomnak Szegedre, hogy az egyetemi albérletben is legyen egy kis meghittség. Kettőt apukámnak, és anyósoméknak a temetőbe.

A sok koszorú közül néhány (mire a fotózásra került a sor néhányan már elmentek) :

 Ez a sajátunk:

 Anyukámnak:

 Bettina készítette maguknak:

 Barbi lányom a barátja családjának:

 Ezt csak úgy, mert izgatott a farönk köteg:

 Ez ment Szegedre:

 Ez pedig az előző kollekció utolsó darabja:

Készült még egy grincs fa, csak mert maradt hozzá alapanyag, erről később mutatok fotót, mert későn készült el, már nem jók a fényviszonyok a fotózáshoz.

Mindenkinek békés, nyugodt, gond nélküli készülődést!