hétfő

Új berendezési tárgy költözött hozzánk.

A komódról van szó.
Már régóta szerettem volna erre a helyre egy komódot. Az ilyen terveket Apának cseppenként kell adagolni, mert alapvetően minden változást szívből utál, tehát időt kell hagyni neki, sőt nem árt, ha a dolgot úgy intézem, hogy úgy érezze, az egész az ő ötlete volt (tudjátok: "a férfi a fej, de az asszony a nyak. A fej arra fordul, amerre a nyak fordítja" idézet a Bazi nagy görög lagzi c. filmből) Na szóval, valahogy így volt most is. Szombaton csak úgy tájékozódási szándékkal elvittem Apát pár bútor áruházba. Hát katasztrofális a kínálat. Bútorlapból összetákolt valamiket hívnak komódnak, messziről lerí róluk, hogy MŰANYAG! És még arcátlanul drágák is. Vagy a másik véglet, ami most úgy látszik divatos, raklap minőségű deszkák minimális felületkezeléssel, baltával faragva, darabolva. Borzasztó! Apa végül is azt javasolta, hogy nézzek körül a Jófogáson, vagy valamilyen internetes eladó felületen. Sőt odáig vetemedett, hogy Ő kezdett el nézelődni, és Ő mutatott pár darabot. Végül is ez tetszett az egész családnak, a mérete is megfelelő, és a színe is. Vasárnap délelőtt viszont azzal szembesültem, hogy az adott oldalon nem lehet az eladóval közvetlenül kapcsolatot teremteni, csak miután kosárba tettem - kvázi megvettem - akkor kapom meg az eladó elérhetőségét. Na ne már! Azért ebben az árkategóriában szeretek átgondolt, megalapozott döntést hozni, személyes mustra után. Végül is elkezdtem keresgélni, és szerencsére az eladó hirdetett más felületen is, ahol viszont mindenféle regisztráció, egyéb vegzatúra nélkül hozzájutottam a telefonszámához. Felhívtam, megbeszéltük hogy mikor megyünk, mentünk, megnéztük, megvettük, haza hoztuk, és én boldogan belepakoltam, és rárendezgettem néhány virágot, vázát, képet, madárkát.
Most elégedett vagyok, és Apa is, hiszen eltűnt a színről néhány kupac olyan dolog, aminek az utóbbi időben már egyszerűen nem találtam helyet. Most a komód elnyelte. És még szép is.

2 megjegyzés:

Luca írta...

Gratulálok az új szerzeményhez! Igen, így kell intézni a dolgokat. Én is így szoktam rávenni a "fejet". :))
Ügyes voltál, hogy kinyomoztad az eladót. Megérte a fáradtságot.

ancsapancsa írta...

:-)