Ma 20 éve. Ma 20 éve, hogy elkezdődött a konkrét önálló életünk. 1,5 év intenzív építkezés után, - melyben aktívan részt vettünk - végül december 23.-án nagyjából 23:55-kor megalkottuk a lépcsőt, ami tetőtéri lakás lévén elengedhetetlen kellék. Akkor már olyan mértékben volt elegünk az építkezésből, hogy elhatároztuk, ha nem tudunk beköltözni Karácsonyra, hagyjuk az egészet, amíg ki nem tudunk fizetni valakit, aki megcsinálja a hiányzó munkákat. Kimerítő volt, testileg, lelkileg pénzügyileg. De végül sikerült.
Az összes berendezési tárgyunk, 1 db franciaágy , 1 db TV, 1 db retro komód, és 1 műanyag kerti asztal székekkel, 1 db hűtő. Se konyha szekrény, se akármilyen más szekrény. Se karácsonyfa.
24.-én elindultunk fát venni. Abban az évben 23.-án elfogyott az utolsó fenyőág is. Márpedig nekünk fenyő kellett, de plafonig érő ám, mert életem párja ehhez ragaszkodik (azóta is, pedig minden egyes évben vita tárgya ez köztünk) végül is sikerült kapnunk egy kopár, megtaposott, csúf kis fát (igaz, hogy plafonig ért).
Az üres lakást lassan tele pakoltuk bútorokkal, állatokkal, megszülettek a gyerekeink, éljük benne az életünket.
A karácsonyfa vásárlást pedig soha nem hagyjuk az utolsó napra.
Boldog Ünnepet kívánok mindenkinek!
3 megjegyzés:
Boldog karácsonyt, köszönöm, hogy elmesélted ezt nekünk!
Nagyon szépre sikeredett az nehezen elkészülő ház.
Boldog Karácsonyt nektek is.
Köszönöm! Nektek is boldog Karácsonyt! :-)
Megjegyzés küldése