szombat

Paleo eper torta és egyebek

Ezen a héten kijutott a sütésből főzésből. Kicsi lányom is eljutott a ballagásig, tehát a ballagásra meghívott rokonoknak, barátoknak a ballagás után egy kis vacsorával egybe kötött beszélgetés volt tartva.
A meghívottak java részt normál táplálkozási igényűek voltak, plussz ugye voltam én a paleómmal, illetve egy Krisna tudatú, és annak elvei szerint élő vendég.
A menü:
 - egybe sült fasírt (paleo kompatibilis)
- töltött dagadó (paleo kompatibilis)
- sült csirkecomb (paleo kompatibilis)
- brokkolis rizs (nem paleo)
- sült zeller (paleo)
- meggyes sütemény tojás nélkül (krisna kompatibilis)
- gobi alu sabji (krisna)
- eper torta (paleo)
- pogácsa (nem paleo)
- kukorica saláta (nem paleo)
- túró torta (nem paleo)
Kicsit strapás volt, pedig még rendeltünk is hozzá 8 személy részére vegyes tálat.
A saját részre készített ételek esetében - bár elvileg csak én vagyok paleós - sokkal nagyobb mennyiségeket készítettem, mivel számítottam rá, hogy mindenki meg akarja majd kóstolni (és így is lett) Mindenki oldalát fúrja, hogy ha annyi mindent nem ehetek, akkor vajon mit is eszek. A sült zellerért mindenki oda volt, a fasírtban, és a töltött dagadóban senkinek nem tűnt fel, hogy nem tartalmaz zsemlét, az eper tortából alig maradt nekem, ezért ma új tortát készítettem magamnak. összességében mindenkinek ízlett, és mindenki megnyugodott, hogy nem vagyok fényevő, és megdícsértek, hogy hogy lefogytam. Egyébként valóban. Eddig nem nagyon dicsekedtem vele, de szeptemberben kezdett (nem is annyira a súlycsökkenés miatt, inkább a pajzsmirigy alúl múködésem miatt) paleo életvitelem alatt 12 kg-t fogytam a mellett, hogy mennyiségileg az étkezéseim normál adagok, szinte mindennap eszek csokoládét (ét), sűrűn süteményt.

Tehát az epertorta receptje:

A "tészta":
- kb 10dkg vegyesen: dió, kesudió, mandula
- kb 10 dkg vegyesen: aszalt cukrozatlan datolya, aszalt sárgabarack
- 1-2 teáskanálnyi szűz kókuszzsír
- 1 teáskanálnyi  kakaó cukrozatlan
ezeket aprító gépben összedarálva egyneműsitjük. A kapott masszát egy kisebb torta forma aljára simítjuk.
A krém:
- 1 doboz cocomas
- 1/2 csomag Horváth Rozi zselatin
- negyed kg eper (lehet más gyümi is természetesen)
- eritrit izlés szerint 1-2 teáskanál
- fél dl mandulatej
A mandulatejjel elkeverem a zselatint, kicsit duzzadni hagyom, majd felmelegítem, mikor langyosra hűlt, hozzáadom a cocomast, és az epret, és botmixerrel pürésítem. Lehet próbálkozni a cocmas habbá verésével, valamennyit lazítunk is a krém állagán, de kemény habra ne számítson senki. Én nem vacakolok már vele.
Ráöntöm a "tésztára" beteszem a hűtőbe, és pár óra múlva fogyasztható.




Nos én mindenkinek ajánlom.

Megyek is eszek egy szeletet belőle :-)

 

kedd

Tipródás

Ugye eljutottam addig, hogy a takaró fedlapja már csak egy széles szegőt igényelt. Igen ám, de milyen színű legyen az a szegő?! Én alapból barnára gondoltam, mert ezt a szín kavalkádot valahogy kordába kell terelni. Otthon nem volt akkora mennyiségű barnám, ami elég lett volna egy széles kerethez, ezért amikor úgy adódtak egyéb dolgaim, hogy a Nyugati közelében át kellett vennem valamit, akkor úgy intéztem, hogy beszaladok a Szív-Wool-Text Kft. boltjába. Sajnos közbe jött, hogy jó kis dugó miatt csak néhány percem volt a válogatásra a zárásig. A patchwork anyagok egyrészről sajnos, másrészről szerencsére kiárúsítás alatt vannak. Azért sajnos, mert a készlet sajnos erősen kimazsolázott, de azért még találni jókat, és azért szerencsére, mert 1000.- Ft alatt van az áruk / méter. Sajnos olyan barnát nem találtam, ami tetszett volna, volt viszont egy kék, amiből végül is vettem 3 m-t (ennyi volt az össz belőle), meg még vettem 2 másik féléből fél-fél métert (csak mert ennyiért a hülyének is megéri, pláne nekem). Haza érve végül is a kék anyagot mégsem gondoltam jónak a takaróhoz, barna ugye nem volt, szóval nem voltam előrébb.

Végül is Gulyás Andinak volt egy olyan tanácsa, hogy maradjon a keret is törtfehér. Kattogni kezdtek a fogaskeretek, lelki szemem előtt láttam, hogy egy széles szegőben elszórtan még néhány liba.

Alig vártam, hogy haza érjek. A taki kapott egy keskeny zöld keretet, ezzel bezárva a körbe "repülő" libákat, és rávarrtam egy szélesebb törtfehér csíkot a két oldalához (naná, hogy a törtfehér anyagom sem elég), hogy a fejemben látott tervet kipróbáljam.

Végül is úgy döntöttem, hogy nem lesz az úgy jó. Elég lesz a sima törtfehér széles szegő. Persze a most felvarrt szegő meg nem elég széles, úgyhogy azt le kell bontanom (majd felhasználom valamihez), de már látszik, hogy jó lesz így. (Kivéve, ha mégis máshogy döntök) Fő a határozottság!



Nos így állok a takaró, meg én.

szombat

Közeleg a végkifejlet

A vadludak bekerítették a takarót, nincs menekvés, ebből most már tuti lesz valami.
 Barna széles szegőt szeretnék neki, ebből sajnos nincs elég itthon, úgyhogy kétséges, hogy mikor tudom folytatni.
Egyébként az arra való törekvésem, hogy a készleten lévő anyagaim mind szerepeljenek a takaróban kb 90%-osan meg is valósult. Tényleg nagyon kevés anyag maradt ki. Most pakolhatom vissza az anyagokat a helyükre, mert munka közben azt az anyagot, amit már használtam, nem tettem vissza, hogy tudjam, ebben a takaróban már nem használhatom, így egy idő múlva az anyagok majdnem mind kiköltöztek az asztalomra.
Egy kollégám nem hitte el, hogy minden kis darabka külön össze van varrva, ezért készítettem egy képet a fonák oldalról is.
Egyébként maradt egy csomó libám, úgyhogy tetemes mennyiségű libás párna várható a nem túl távoli jövőben.

Mindenkinek szép hétvégét kívánok. Nálunk egy kis izgulás lesz, mivel kisebbik gyermekem angolból középfokú nyelvvizsgát tesz (szóbelin már sikeresen túl vagyunk) úgyhogy kéretik mindenkitől egy kis drukk.

csütörtök

Szaporodtak a vadludak

Egyenlőre ennyi a gyarapodás, de nemsokára körbe érnek majd a takarón, és onnan már nagyon közel lesz a fedlap befejezése.

vasárnap

Fejlemény a vadlibák ügyében

Kapott a takaró egy keretet.
Folyt köv. 

Takaró most, és titkos project

A vadludas takaróm jelenleg így áll:
20 blokk összevarrva. Ez lesz a takaró belső magja, ezt keretezem majd sormintával (vadludas lesz).

Sajnos nem sok időm van rá, mivel idén kisebik gyermekem is a gimnáziumi éveinek utolsó napjait éli, ami azt jelenti, hogy Ő gőzerővel tanul (de tényleg!) a többi osztálytársa is (elvileg), de azt nem tudom alátámasztani, a szülők meg (azaz én és néhány másik anyuka) az év végével kapcsolatos dolgokat intézzük. Úgymint érettségi büfé megszervezése, búcsú ajándék megkeresése megvétele, gravíroztatása a tanári karnak, érettségi bankett helyszín felkutatása, ajándék az osztályfőnöknek, és helyettesének, közben vívni a gyerkőcökkel, akik ugyan ezekből a feladatokból nem igazán veszik ki a részüket, viszont kritizálni azt nagyon tudnak. (talán kiérződik a finom iróniából, hogy a feladat nem túl hálás időnként)
Mivel a blogomat az érintettek nem valószínű, hogy olvassák, ezért be merek számolni a titkos projectről:
Nos a mai délelőtt, és kora délután az egyik anyuka ötletének megvalósításával tellt. Azt találta ki, hogy az osztály első tantermének ajtajával díszített napló borítót készítsünk, a naplót pedig az osztály képekkel, idézetekkel, aranyköpésekkel töltse meg.
Mi a naplóborítót kiviteleztük ma. Jó kis beszélgetéssel egybe kötött munka volt, élveztem csinálni. Remélem, hogy az osztályfőnöknek is tetszeni fog.
Az ajtónak története is van. Mikor megkapták az osztálytermet elég lepusztult állapotban volt. Hogy szebb legyen, elhatározták, hogy kifestik, illetve az ajtót is lefestik. Sikerült valami ordenáré kék színű festéket beszerezni, ami az egész iskola megrökönyödését vívta ki. Nos e mögött az ajtó mögött kezdett 38 gyerek, és a pályája elején álló fiatal osztályfőnök első osztályával osztályközösségé csiszolódni. Azóta már másik teremben laknak, és ez az ajtó is le lett festve fehérre, de sanszos, hogy a sztori az elkövetkező osztálytalálkozók egyik kedvelt története lesz kb 20-30 évig. "Emlékszel, amikor kékre festettük az ajtót?"
Nos a napló borító:
 Még üresen:
Nem ez lesz az egyetlen ajándék persze. Folyamatban van egy ujjlenyomatfa kivitelezése is. Aki nem ismerné, esküvőkön divat mostanában, hogy egy lomb nélküli festett fa ágaira a násznép a saját ujjlenyomatából készít lombot, ezt bekeretezik, és örök emlék az ifjú párnak. Nos azt gondoljuk, hogy ez erre az alkalomra is elég személyre szabott ajándék lesz.

A fentiekben felvázolt feladatok miatt a szabadidőm eléggé leredukálódik most 1-2 hónapra, de azért igyekszem a történésekről beszámolni.