10.10.10.

Nemrég értünk haza vidékről, de nem hagyhatom ki, hogy ezen a különleges dátumon bejegyzést tegyek. 2010. 10. 10.-e van 3 ×10. Ilyen többször nem lesz.

Gyermekkorom nyarainak nagyrészét Hajdúszováton töltöttem, nagymamámnál, és az én legtündéribb nagynénémnél, akit a mai napig nagyon sokra becsülök. Sok sok unokatestvérem társaságában gyorsan teltek az ott töltött idők. Mióta felnőttem, egyre ritkábban volt alkalmam visszatérni. Most hétvégén kisebbik lányomnak és csapatának a Debrecen csapatával volt összecsapása, ezért úgy döntöttünk, hogy összekötjük a leutazást, a rokonlátgatással, és örülök, hogy így döntöttünk. Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget ettünk, hiszen a vidéki embernek a szíves látás egyet jelent a dugig etetéssel. Egyik rokontól a másik mentünk, jókat beszélgettünk. Mivel a látogatásunk egybe esett a Debreceni hőlégballon világbajnoksággal, ezért ilyen látványban is részünk volt.

5 liter igazi tehéntejjel, 1 kg igazi tejből készült házi túróval, és tejföllel, 50 db tojással, termelőtől vásárolt paprikával, seprű készítőtőtől vásárolt seprűvel tértünk haza.

Mint ahogy én se, rokonaim sem lesznek fiatalabbak, de azért őszintén remélem, hogy mindenkivel lesz még alkalmam találkozni!