szombat

Az utolsó táska

Nem kamuzok! Soha többé! Soha, soha soha...
Elegem van! Nem varrok több táskát.
Ezt sem jó szántamból varrtam. Megkértek. Már vagy 2-3 hónapja. Luca unokahúgomnak.
És most lesz a névnapja. Ez kérem kényszerítés. Egyszerűen nem volt más választásom. Ma meg kellett varrnom. Nem halogathattam tovább.

 A design az én ötletem, csak annyi megkötés volt, hogy A4-es könyvek, füzetek elférjenek benne. Egész délután ezt varrtam. Nagyon megszenvedtem vele. Igaz, hogy végül is nagyon jól sikerült, de nehezen birkóztam meg vele. És még készítenem kell egy teafilteres dobozt is holnapra. Meg egy komplett 10 fős családi névnapi ebédet is rittyentenem kell, Barbara nevű gyermekem névnapját megünneplendő.
Asszem ezen a hétvégén sem sikerül majd pihennem.

Megyek is.

3 megjegyzés:

Luca írta...

Ancsa, nagyon szuper lett a táska.
Ismered a mondást, soha ne mondd, hogy soha......
Jó munkát a sütés-főzéshez!
Ja és Barbinak mégegyszer boldog névnapot!

zsigvica.blogspot.hu írta...

Nagyon klassz lett! Sok erőt kivánoka sok tennivalóhoz!

ancsapancsa írta...

Tényleg nagyon nem szeretem varrás volt. El is ment a kedvem most a varrógéptől. Meg fáradt is vagyok.
Barbi nevében köszi a köszöntést.

Vica Köszi! mára túl vagyok a munkán, most már kicsit pihizek.