Paleo kalandozásaim

Mutatok néhány műremeket, amelyeket most már többedszer készítettem el, tehát a receptek beváltak.

Az első a kenyerem. Ebből 3-4-5 naponta sütök egy darabot. Ez nekem erre az időszakra elég is. Általában dúsabban szórom a napraforgó magot, de most ennyi volt a zacskóban.

 

Recept:

Hozzávalók:

168 g szezámmagliszt, lenmaglisz, tökmagliszt keveréke tetszőleges arányban, nálam a szezámmag dominál

9 g utifűmaghéj 168g vízbe beáztatva

1 nagyobb csipet só

1 kk szódabikarbóna

4 tojás

A hozzávalókat összekeverjük, cipót formálunk belőle, kis pihentetés után 170 fokos sütőben 40 percig sütjük.

 

Palacsinta:
Érdekes, mert ugyan alapvetően szeretem a palacsintát, mégsem sütöttünk túl gyakran. Mióta paleózok mégis többször is próbálkoztam, végül ez a recept vált be a legjobban:

 Házi mogyorókrémmel lett megtöltve.

Süti: a tésztája klasszikus piskóta, liszt helyett mákliszttel, cukor helyett eritrittel

A krémje pedig Trollanyutól lett importálva.

Mivel egyedül paleózom a családban, ezért a kenyéren kívül a nasikat nem fogom túl sűrűn készíteni, mivel olyan keveset nem tudok belőle készíteni, amennyit meg tudok enni, így maradék képződik, ami nem gazdaságos.
Egyébként igyekszem olyan ételeket enni, ami a hagyományos receptjeinken alapul, kis módosításokkal. Pl. orjaleves tészta nélkül, sok zöldséggel, hússal. Vagy tegnap pl. gulyás levest főztem, krumpli nélkül nokedlit gesztenye liszttel készítettem, de ha elég sok a zöldség benne, nem hiányzik a nokedli sem belőle.
Egyenlőre a kísérletezés nagyon izgatja a fantáziámat, persze az elkészült ételt meg is kell enni, de a gyomor kapacitásom egyre csökken, tehát egyre kevesebbet kívánok. Ami azt jelenti, hogy több napon kesresztül ugyanaz a kaja.

Az étrend változás nyomán számos javulást tapasztalok magamon. Energikusabb vagyok, tisztulnak a gondolataim, javul a memóriám, csökken a súlyom, stb...
Szóval én élvezem.