Még nyaralós képek

Takim használat közben

Paleós karamellás körte torta

Mostanában megint sokat sütök. Kenyeret magamnak, sütit. Íme a legújabb:

Karamellás körte torta (15 cm átmérőjű tortaformához)

Hozzávalók:

3 db tojás
2 evőkanálnyi kókuszzsír (olaj állapotban)

1 ek kókuszliszt

2 ek mandula liszt

2 ek eritrit

1,5 – 2 ek utifűmaghéj

1 tk (csapott) sütőpor

1 csapott evőkanál karob por, vagy cukrozatlan kakaó

1 csapott mokkás kanál fahéj

1 körte

2-3 evőkanál kókuszvirág cukor

Elkészítés:

A körtét megtisztítjuk, kockára vágjuk

A sütőforma aljára leszórjuk a kókuszvirág cukrot (ez fog karamellizálódni), ráterítjük a körte kockákat.

A tésztához a hozzávalókat összekeverjük, ráöntjük a körte kockákra.

A csatos sütőformánk alsó részét alufóliába bugyoláljuk be, mert a megolvadó kókuszvirág cukor kifolyhat.

175 fokos sütőben 40 percig sütjük (félidőben letakarjuk a formát sütőpapírral)

Mikor kihűlt, kifordítjuk a formából, hogy a körtés karamellás rész kerüljön a tetejére.

Szerintem nagyon finom, de tagadhatatlan, hogy a kókuszvirág cukor kompromisszumos (viszont csak ez karamellizálódik), szóval ritka esetekre ajánlom.

Nyaraltunk (komment nélkül)

Új családtag

Talán az eddigiekből is kiderült már rólam, hogy az állatokat nagyon szeretem,erre talán az előző bejegyzés is utalt némiképp. Most megmutatom, egy újabb védencünket.

Ő Panda pár hete találta a lányom egyik barátnője, de neki nem engedték megtartani, így hozzánk került. Most kb 6 hetes, tehát a megtalálásakor kb 3 hetes lehetett. Egy dobozban tette ki valaki Ráckevén egy parkolóban. Kis kandúr. A mai napig cumisüvegből eszik, pár napja azért próbálkozunk, hogy szaftos kaját is megegyen, de elég erős még nála a szopóreflex, egyenlőre minden csak szopogat. Ugye az ilyen pici cica aránylag folyamatos felügyeletet igényel, mert sűrűn kell etetni, az elején még a pisi kaki, is csak segítséggel ment neki. A mama cica ugye nyalogatja a kis feneküket, és csak akkor ürítenek. Na jó, én persze nem nyalogattam, csak popsi törlővel simogattam (nem mondom, hogy kellemes volt), de szerencsére aránylag hamar kitalálta, hogy mire is való az alom, azóta nagyon ügyesen használja is, nem fordult elő baleset.

Rufi kutyussal nagy a szerelem,

 

 

de Maja cicánk sajnos nagyon a lelkére vette, hogy új cicát költöztettünk a rezidenciájába, azóta szinte csak enni jár haza, no meg az esti sétáit tölti velünk, és Rufival. Remélem, idővel megbékél.

Mindenkinek küldünk egy pacsit! 

Kicsit büszke vagyok

Kicsit büszke vagyok. Na jó! Nem is olyan kicsit.
Az alábbi riportban szereplő Pepe, aki néhány éve erősen leromlott állapotban került a Noé Állatotthonba, új helyre költözött az állatotthonon belül. Kapott egy klimatizált saját szobát, saját kifutóval. Hogy miért vagyok én erre büszke? Pepe állapotának javulásában persze nem játszottam szerepet. Az új szobának komfortosabbá tételében annyiban, hogy a férjemet rávettem, hogy ajándékozzunk az állatotthonnak egy klímát (és persze szereljük is fel) Valószínűleg a blogom olvasói közül, csak a közelebbi ismerőseim, barátaim tudják, hogy az én férjem egy klímás céget vezet, és tanítja is a klíma szerelést egy középiskolában. (Ilyenkor nyáron képzelhetitek mi van. Állandóan csörög a telefon.) Na szóval, amikor a FaceBookon a Noé közzé tette a kérést, hogy valahogy dobjunk már össze egy klímára valót Pepének, átküldtem a bejegyzést a férjemnek a FB-on. Na ő nem egy napi szintű látogatója a FB-nak, ezért csak némi fáziskéséssel jutott el hozzá a megosztásom. Egyszercsak késő este robog lefele a lépcsőn, és kérdezi: Adjunk egy klímát a majomnak? Az egész család. felbolydult. Telefonáltunk a Noénak, hogy oké, adunk klímát, de csak szombaton tudja felszerelni, mert akkor van egy fél délelőttje. Persze ez nem volt akadály.
Ez persze nem is hangzik úgy, mintha én beszéltem volna rá a férjemet, de éppen ez a trükk benne. Szerintem minden asszony, de legalábbis a többség ismeri azt a jelenséget, hogy egy férfit úgy kell irányítani, hogy a férj azt gondolja, az egész az Ő ötlete. Régebbi házasságban élő nőknél ez bevett rutin. Hogy is fogalmazott a Bazi nagy görög lagziban az anya? A férj a fej, de az asszony a nyak. Arra fordítja a fejet, amerre ő akarja. Na jó, nem fényezem magam tovább. Bocs!
Szóval el is mentünk (két autóval, mert a klímás teherautóba csak két személy fér, de mindenki ott akart lenni, nem csak a család, hanem a lányok lovagjai is, és felszereltük (férj szerelte, mi segítettünk)
 Ez tulajdonképpen már legalább egy hónapja volt, de valamiért csak tegnap történt meg az átköltözés. (csak zárójelben nyugtatok meg mindenkit, hogy az előző hely is klimatizált volt, tehát a meleg ellen ott is védve volt, de az nem csak Pepéé volt)

Barbi lányom bele is szerelmesedett a Noéba, azóta is jár segíteni, látogatni, vinni ezt azt, ami a kis lakóknak jól jöhet.

Nézzétek milyen elégedett! :-)
A képre kattintva az RTL riportjához juttok!

Szóval ez a mi kis "hőstettünk" Nem gondolom, hogy világrengető, de azt hiszem, hogy kis dolgokkal is hozzájárulhatunk nagy eredmények eléréséhez.

 

Még egy levendulás

Levendulás óralap

Kikapcsolódás képp készítettem.

Részletek a rongyos strandtakaróból

Készítettem napfénynél néhány képet a részletekről.
Íme:

ez például egy papírra varrt Mariner's Compass egyik részlete, a kellő alkatrész tükörképét varrtam meg

Ez a forgó pl az első takaróim egyikének csillag minta leeső háromszögeiből keletkezett

Crazy

1012 óta várt a rongyos dobozban

Ez például egy rontott feathered star elem

Szintén. Tollak a Feathered starbol

Közös varrásos takaró egyik blokkja, ami méretileg kissé elhubázott lett ez is szintén 2012 óta várta, hogy legyen vele valami

Régebbi próbálkozás

Rongyos doboz ürítés, avagy hulladékhasznosítás, avagy strandhempergő (strand pokróc)

Az úgy kezdődött, hogy még Karácsony tájékán megnéztük a zurammal a Hobbit 3. részét. (Nagyon jó kis film, mindenkinek ajánlom) Történetét nem írom le, lényeg az, hogy Zsákos Bilbó ebben a részben sok kaland után haza tér zsákos lakba. A falu lakossága épp a holmiját hordja szét. Az egyik hobbit mellénye apró kicsi mindenféle anyagból összevarrt anyagból készült. Nomármost ez nekem azonnal feltűnt. Haza érvén előszedtem a maradékos dobozomat, és elkezdtem a ficniket összevarrni, majd félre tettem. Aztán később ismét varrtam hozzá, majd megint parkolt egy kicsit, majd megint varrtam hozzá. Persze nem mellényt akartam belőle, de, hogy mit, azt még nem tudtam. Majd lesz belőle valami alapon gyarapodott. Mikor elértem egy kb 4 zsebkendőnyi méretet, úgy folytattam a varrást, hogy a maradékokból különböző szélességű csíkokat varrtam, azokat csiga vonal szerűen felvarrtam a meglévő darabhoz. Később előszedtem olyan blokkokat is, amik próbálkozások voltak, vagy nem sikerültek, vagy nem akkorára sikerültek, előkerültek azok a csíkok, amik úgy keletkeznek nálam, hogy amikor megveszem az anyagot, beavatom, megszárítom, kivasalom, és a vágott szélt szabályosra vágva teszem el az anyagot. Itt általában leeső anyag keletkezik, ez megy a rongyosba. Nos, ezek a csíkok is rá kerültek, voltak olyan kis darabkák, amik valamilyen gyorstechnikával varrott blokkok leeső darabjai stb.
Nos végül ez kerekedett a szorgos munkám eredményeképp.

Tudom, hogy nagyon eklektikus lett az eredmény, de egy strand pokróc / napozó hempergő funkcióhoz bőven jó lesz. Merthogy az lesz belőle.
Jó szolgálatot tesz majd a nyaraláskor. ilyenje tuti senkinek nem lesz. Ha valaki ilyennel találkozik a horvát tengerparton biztos lehet benne, hogy engem is megtalál a környékén.

Hahó!

El vagyok tűnve. Tudom.
Idő, energia, és ihlet hiányban szenvedek.

Néhány hete a nagy svéd bútorárúházban megküzdve lányaimmal, vettem két kicsi szív alakű keretet. Lányaim szerint minek, szerintem meg ennyiért a hülyének is megéri (pláne nekem) 3-400 Ft volt.

Tegnap hirtelen felindulásból neki estem.
Ez lett belőle:

Eredetileg ilyen volt (a fehér):

Ha már homár, legyen kövér alapon megmutatom, a keretben lévő képet is.
18 éve készült. Még nem digitális géppel. Be kellett szkennelni.

Ilyenek voltunk.

Megjegyzem egy kis büszkeséggel, ez a ruha, ami a képen rajtam van, a mai napig megvan, de a kép készítését követően tapasztalható térfogat növekedésem miatt nem hordhattam. Pár hete a kezembe akadt, miközben rámolásztam. Felpróbáltam, és láss csodát! Jó rám a ruha. Ennyit a paleoról. Én mindenkinek csak javasolni tudom.